A nyári tábor hangulatát felidézendő álljon itt Anna naplója a tábor sokadik napjáról, és Matek „prédikációja”, amit a leki napon írt a nyolc boldogság egyikéről!
Ma reggel 7:00-kor arra ébredtünk, hogy a Maxi ordítozik. Utána kiszállítottak minket hálózsákostul. Kellemes ébredés volt, és jó vizesek lettünk!
Délelőtt a „mosdótál”-at próbáltuk összebarkácsolni, amikor a gaz török banditák elraboltak minket, és úgy odakötöztek minket egy fához, hogy nagyon fájt a lábunk! Aztán számháborúztunk. Ebéd előtt énekeltünk, és egy csomót játszottunk. Ebédre zöldségleves és lecsó volt!!!
Kajálás után volt egy nagyon izgi tájékozódási verseny. Aztán a Csikó orvos lett egy pár órára.
Éjszaka, amikor már majdnem mindenki aludt, a biztonság kedvéért játszottunk még egy számháborút.
Most mi vagyunk az őrök, de most mindjárt kialszik a tűz, úgyhogy megyek meggyújtani!!
****
Testvéreim az Úrban! / Szeretett testvéreim!
A mai evangélium kapcsán a hegyibeszédről fogok beszélni, és ennek egyik legfontosabb részéről, a 8 boldogságról. Ezek közül a „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” sort emelném ki.
A lelki szegények valami csodálatos naiv lelkülettel tudnak bízni és remélni az Úrban.
Egyszerű, gyermeki lelkek, lehet, hogy nem értik egy bonyolult teológiai fejtegetés egy-két sorát, de ők a lényegre, Istenre koncentrálnak. Lehet, hogy valamiben alul maradnak „normális” embertársaikkal szemben, de ők a legnagyobb tudás birtokosai, hiszen oly közel állnak Istenhez, mint talán senki más ember rajtuk kívül.
Legyünk hát olyanok az Atyával való kapcsolatunkban, mint a lelki szegények, hiszen így nyerhetjük el a mennyek országát.
Hp
