Cserkészek

Hasznos

Mobil flotta

Cserkész mobil flotta


A flottába kizárólag cserkészek vagy hozzátartozóik léphetnek be, mivel ez egy zárt flotta.
https://cserkesz.hu/mobil

Kapcsolat:

E-mail: mobil kukac cserkész pont hu

 

Vk-ra készülő

Címke: 

Közösségi szolgálat

 
Gyakran ismételt kérdések
 
1.       Mit jelent pontosan a "legalább 1 éve szereztek őv képesítést"?

A nevelő-oktató intézmény és a Magyar Cserkészszövetség közötti szerződés megkötése előtt 1 évvel az egyén - aki az adott intézmény tanulója - már rendelkezik őrsvezetői képesítéssel.
 
2.       Az Arányosság elve mellett megjegyzett "nem a cserkészet szokványos alaptevékenysége", és "amelyek többletszolgálatot jelentenek a cserkészéleten túl" mondatrészek mit takarnak?

A csapatparancsnoki segéddokumentum szövege kitér arra, hogy az arányosság fogalma alatt mit értenek a Felek. Ez alapján azért, mert valaki cserkész-tevékenységet folytat kizárólag az őrsében, mint az adott őrs tagja nem számolható el idő az 50 órás közösségi szolgálatba. (pl.: Kovács János részt vesz a Farkas őrs őrsgyűlésén)
A cserkészet önkéntes, ezért minden tevékenység, amit fogadalmat tett cserkészeink végeznek - még ha szórakoznak is önkéntesen teszik. A többlet tehát azt jelenti, hogy az alap cserkésztevékenységen túl, ha és amennyiben végez az egyén többletmunkát a saját helyi közösségében akkor elszámolható az 50 órás közösségi szolgálatba. A jogszabály és a rendelkezések ezt a többletet csak és kizárólag az őrsvezetésre értik a tagságon belül. Így az a cserkész számolhatja el önkéntes munkaóráit - a törvényi keretben meghatározott módon - aki őrsvezető képesítéssel rendelkezik.
Ha a cserkészcsapat szervez olyan tevékenységet, mely nyitott a település fiataljainak és illeszkedik az elszámolható tevékenységek körébe, akkor természetesen a csapat, a „külsős” diákoknak is elszámolhatja a szolgálati óráit.
 
3.       Az 1. sz. mellékletben a "végezhető tevékenységek köre" az őrsvezetői feladatkör körülírását jelenti? Ezt ki határozza meg és mi alapján?

A.) A megnevezett szervezeti egység keretében, önkéntesen végzett kisközösségi ifjúságnevelő tevékenység végzése, mely kiterjed
·  a heti 1-2 alkalmas szervezett 60-90 perces kisközösségi találkozók koordinálására
·  a heti 1-2 alkalomból álló találkozókra való felkészülési időre
·  a kisközösségi neveléshez szervesen hozzátartozó közösségi egy, vagy több napos (esetenként bentlakásos /outdoor) kirándulások, a vezetett közösségnek szóló kisközösségi rendezvények szervezésének lebonyolítására
·  táboroztatással járó kisközösségi nevelési folyamatok vezetésére
B.) A megnevezett szervezeti egység keretében, a helyi szervezet által megvalósított, szolgálati célra létrejövő programokon való aktív részvétel (pl.: a helyi cserkészcsapat a tagságán kívül is bevon fiatalokat a plébánia kerítésfestésébe.). 

a törvény és megállapodásnak megfelelő elszámolható időkeretben. (lsd. 7. kérdés)
 
4.       Ha a Szervezetet az Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint Buday Barnabás képviseli, akkor hogy tudjuk vele aláíratni a szerződést?
 
A közösségi szolgálatot végző személy a Magyar Cserkészszövetség nevében köt szerződést a helyi intézménnyel. Így az intézmény által aláírt példányokat a közösségi szolgálatot végző személynek (őrsvezető) fel kell küldenie a Magyar Cserkészszövetség Országos Központjába (1255 Budapest, Pf. 192.). A központban  a titkárság kezeli, iktatja és aláíratja, majd pedig
·         visszaküldi Nektek,
·         vagy ha úgy hozza ki a lépés akkor a közösségi szolgálatot végző elhozza
·         illetve valamely MCSSZ rendezvényen ezeket szervezetten visszaosztja
 
5.       Az 1. sz. mellékletben a "szervezeti egység" a helyi cserkészcsapatot jelenti?
 
Igen. Név, szám, telephely, csapatparancsnok (név, születési idő, születés hely, leánykori név, elérhetőség) - mint kapcsolattartó.
 
6.       Az 1. sz. mellékletre milyen hitelesítő jegyeket (aláírás, pecsét) kell tenni, és kinek a részéről?
 
Az 1. sz. mellékletben a csapatparancsok neve (nyomtatott betűvel) és aláírása, valamint a bélyegzővel való hitelesítő jegyek szükségesek.
 
7.       Az elszámolható órákra vonatkozóan mire mennyit lehet elszámolni?
 
Az együttműködés megállapodásban részletesen ki van fejtve az elszámolható órák mennyisége:
 

  • A Felek megállapodnak abban, hogy a foglalkoztatásokra kizárólag napközben, tanítási napokon 14 és 20, más napokon 6 és 20 óra között kerülhet sor.
  • A diákok alkalmanként minimum egy, maximum három óra időtartamban végezhetnek közösségi szolgálatot. Egy óra alatt 60 perc tevékenység értendő.
·         A közösségi szolgálat során a tanuló tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
o    tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
o    tanítási időben a heti hat órát és
§  ba) tanítási napon a napi két órát.
§  bb) tanítási napon kívül a napi három órát.
 
·         A tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi három órát és a heti tizennyolc órát.

  •  A tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.
 
8.       Az együttműködési megállapodás 5. pontjánál (Kapcsolattartók) a ”A Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója” bekezdés alatt kinek kell az adatait megadni?

A cserkészcsapat parancsnokának nevét és elérhetőségeit kell feltüntetni.

9.       Ki írja alá a dokumentumot a szervezet részéről?
 
Buday Barnabás cst. (16.) Országos Elnök írja alá a szerződést.
 
10.    Az egy intézménybe járó diákok esetében külön-külön szükséges az együttműködési megállapodás megkötése?
 
Nem, a Magyar Cserkészszövetség, intézményenként egy-egy keret-megállapodást köt. A tanulók munkájának nyomon követésére a közösségi szolgálati napló szolgál, melyet a csapatparancsnok hitelesít.
 
11.    Mi történik akkor, ha a helyi intézmény nem fogadja el a csapatparancsnok hitelesítő aláírását a szolgálati naplóban?
 
Ebben az esetben a naplót küldjétek el a Magyar Cserkészszövetség Országos Központjába, ahol a hitelesítést elvégezzük. (1255 Budapest, Pf. 192.)
 
Elszámolható az őrsvezetői szolgálat

Gyakran ismételt kérdések pdf. fájl letöltése




Külügy

Üdvözlünk az Országos Külügyi Bizottság oldalán!


Ezen az oldalon hasznos információkat találsz a nemzetközi cserkészkapcsolatokról, a külföldi programlehetőségekről, a nemzetközi programok szervezésének hivatalos menetéről. Megtalálod továbbá azon személyek elérhetőségeit, akikhez tervezett külföldi vagy egyéb nemzetközi programod ügyében fordulhatsz, mind országos, mind kerületi szinten.
 

Az egyes témákkal kapcsolatos linkeket a jobb oldali menüben találod.


Az OKB központi elérhetősége: intercom@mcssz.hu





















 

Külkapcsolat bejelentési lap

Kontingens Adatlap

Szállásadói bejelentő lap

Nemzetközi cserkész oldalak

Nemzetközi cserkész szervezetek

Nemzeti cserkészszövetségek

Egyéb nemzetközi cserkész oldalak

Hivatalos Tudnivalók

A külföldi és nemzetközi programok, események szervezésének szabályait az MCSSZ Külügyi Kézikönyve szabályozza.

A kézikönyv szerint bármely külföldi/nemzetközi cserkészprogram országosnál alacsonyabb szinten szabadon szervezhető, lebonyolítását azonban az MCSSZ külügyi szerveinek be kell jelenteni.

A bejelentésre szolgáló online bejelentő lapokat itt találjátok:

Külügyesek

Az Országos Külügyi Bizottság tagjai és elérhetőségeik


Központi e-mail cím: intercom@mcssz.hu

Böröczky Csongor csst.

Országos Külügyi Vezető

dr. Szubert László csst. (Subi)

Az Országos Külügyi Vezető helyettese

Hetyey Annamária (Amy)

Külügyi Titkár, az Országos Iroda külügyes munkatársa

Csortán-Szilágyi György csst.

Az Országos Külügyi Bizottság tagja

Husztik Dániel őv.

Az Országos Külügyi Bizottság tagja

Lénárt Gábor

Az Országos Külügyi Bizottság tagja

Remmel István (Isti)

Az Országos Külügyi Bizottság tagja

Rudi Alexandra csst. (Szasza)

Az Országos Külügyi Bizottság tagja

dr. Simon-Gresz Orsolya

Az Országos Külügyi Bizottság tagja
   


 

Szakágak

Katasztrófavédelmi szakág





A 2013-as, tavaszi dunai árvíznél nyújtott hathatós segítségünk elismeréseképp az Országos- és a Fővárosi Katasztrófavédelem együttműködés céljából felkeresett minket, majd szeptember 25-én az első stratégiai megbeszélés meg is történt.

Létrehoztuk a katasztrófavédelmi szakágat, valamint döntöttünk egy önálló, önkéntes katasztrófavédelmi egység létrehozásáról, mely munkáját először dél-budai segítséggel, a Fővárosban tudja  megkezdeni, de terveink között van további területi egységek létrehozása is.

Mivel foglalkozunk?

Bárki csatlakozhat hozzánk, aki veszélyhelyzetekben szívesen segít a katasztrófa-elhárításban, tervezzük különböző különpróbák bevezetését; cserkésztáborokban, csapatprogramokon rövid képzések indítását, hogy legközelebb a bajban (homoklapátolásban, zsákhajtogatásban, tűzoltásban, hókotrásban) önkéntesen még többen tudjunk szakszerűen segíteni.



 

Kerékpáros szakág









Minden érdeklődőt vár a Magyar Cserkészszövetség Kerékpáros szakága!

Célunk, hogy akik kósza korban kószálnak, de szívesebben tennék ezt bicajjal, vagy érdeklődnek a kerékpározás valamely területe iránt, esetleg már régóta élnek két keréken, azok találkozhassanak, megoszthassák tudásukat, illetve fejleszthessék azt. Szeretnénk, ha a különböző csapatokban tevékenykedő bringás cserkészek a közös biciklis programok és kalandok révén megismernék egymást, ezáltal erősíteni tudják a csapatok közti barátságokat és újakat hozhatnak létre! Hiszen ha egyszer nyeregbe szállt valaki, nincs megállás! Ha szeretnél kapcsolatba lépni velünk, akkor a kerekparos_szakag@cserkesz.hu címen teheted meg. Programjainkról a részletek a bringascserkesz.hu és a facebook.com/bringascserkesz oldalakon találhatjátok meg.
 
A Szakági vezetők több különpróba kidolgozását kezdték meg (kerékpáros közlekedés, közúti elsősegély, futár, kerékpárjavító, kerékpár műszerész), melyek együtt adnak kerek egészet, de külön-külön is letehetőek. A különpróbák letétele után pedig bronz, ezüst és arany minősítések megszerzése által válhat bárki mesterkerékpárossá. Emellett elkezdtük felújítani néhai Krisz Ferenc cserkésztestvérünk Kerékpározás című könyvét, mely a 30-as években íródott bringás cserkész elődeink számára. Reményeink szerint már a jövő évben rendelkezésetekre áll a felújított változat. Arra törekszünk, hogy a kerékpározáshoz alapvetően nélkülözhetetlen kedv, illetve bátorság mellett rendelkezésre álljon az a tudás, ami szükséges ahhoz, hogy akár a mindennapok során, vagy egy hosszabb biciklitúrán is felelősséggel és biztonságban vehessen részt mindenki.
 
Az elmúlt évben a Cserkésznapon, a Hősök Napi emléktúrán, a Balaton „C”-n és az októberi emléktúrán találkozhattatok velünk. S bár az idő télen nem feltétlen jó a tekeréshez, ne keseredjetek el, tavasszal nyeregbe pattanunk! Addig is keressétek honlapunkat és készüljetek a próbákra!

Bicajra fel, nyeregbe Cserkész!

 

 

Vízi szakág






Kiismerted már a cserkészportyák, táborok és túrák világát, túl vagy egy-két bivakoláson és őrsöddel újabb kalandokat keresel? Testközelből csodálnátok a kérészek halálos nászát a Tiszán, vagy a zöldár levonulását a Gemenci erdő árterén? Társaiddal elmennétek egy csapatépítő vadvízi raftingra? A nyári tábor nyüzsgése után csak lazán szelnéd a Balaton hűs hullámait egy vitorlás fedélzetén? Vagy épp egy óriási tutajtúrára vágysz a világ magyar cserkészeivel? A vízicserkészet ajtót nyit előtted, melyen egy új világba léphetsz...

A vízicserkész a cserkészet minden elemét valamilyen vízi, vízközeli tevékenységben éli meg: a vízitúrázástól és a hajóépítéstől a vadvízi evezésen át a vízbőlmentésig vagy a búvárkodásig.

Hazánk, a Kárpátmedence olyan változatos, sokszínű lehetőségekkel vár bennünket a vízi kalandozások területén, amiknek nem lehet ellenállni - és nem is kell, vízicserkészként belekóstolhatsz bármelyikbe, művelheted ami legközelebb áll hozzád!

Honlap: http://vizicserkesz.hu
E-mail cím: vizi@cserkesz.hu
Facebook oldal: http://goo.gl/ybhCH0


Barlangász szakág









Létrejöttének célja volt, hogy a cserkészek könnyebben nyerhessenek betekintést a földalatti rejtélyes világba. Természetesen vannak cserkészek, akik e szakágtól függetlenül szerveznek túrákat a csapatukban, illetve olyanok, akik cserkész-kereteken kívül lettek barlangászok.
 
A cserkészet jó társra talál a barlangászatban, hiszen a rendkívüli körülmények miatt szükségszerű az egymásrautaltság, s ez a másikra figyelés és a segítségnyújtás készségét fejleszti. A technikás és megerőltető terepadottságok leküzdése az ember fizikai és mentális állóképességét javítja. A Föld gyomrának eldugott és rendkívüli kincsei pedig nem csupán a természet szeretetére és védelmére indítanak, hanem hálára is az iránt, Aki mindazt megalkotta.

 

Jelenleg a cserkész-barlangászok tevékenysége hármas:
  1. Van egy állandó, cserkész tagokból álló közösség (kb. 20 fő), akik rendszeresen járnak barlangtúrákra, továbbképzik magukat, és barlangi kutató tevékenységet is folytatnak (pl. Budapesten a Harcsaszájú-barlangban). E formációnak a neve: Barit Barlangkutató Csoport.
  2. Évente szervez a Barit egy kb. 2 hónapos barlangász-különpróbát kósza és vándor cserkészeknek. A túratapasztalatok mellett elméleti képzés is részt kap a különpróbában. E különpróba után nyílhat lehetőség a csatlakozásra a Barit-hoz.
  3. E tevékenységek mellett lehetőséget biztosítunk érdeklődő cserkész-őrsök számára egyszeri barlangtúrák lebonyolítására, ahogy erőnkből telik (havonta 1-2 túra). Ehhez részben felszerelést is tudunk biztosítani.

Érdeklődni lehet:
Kun Botond (433.)
email: boti433@gmail.com


Regös Szakág







A regös cserkészek azok, akik az őrsi és csapat élet mellett szeretnének más cserkészekkel elmerülni a magyar hagyományőrzés világában. http://regos.cserkesz.hu/regosseg/

Évente 5 nagy programunk van, amelyekre szeretettel várunk mindenkit, aki volt már és azokat is, akik még nem:

 
  • Szakági nap és regösbál – októberben tartunk egy szakági napot, ahol azok is bepillantást nyerhetnek a regösség egy szeletébe, akik addig még nem jártok ilyen programon, este pedig egy, szintén mindenki számára nyitott, regösbállal (táncházzal) zárjuk a napot
  • VárReg – a Városmajorban egy egésznapos program a kiscserkészeknek, majd este táncház a nagyobbaknak
  • DisznóTour – egy egész hétvégés program a 16+ korosztálynak: játékok, disznóvágás, sütés-főzés, néptánc
  • Országos cserkész népdaléneklési, népzenei, vers- és mesemondó verseny – egy program minden korosztálynak a cserkészbál napjának délelőttjén
  • Regösnap – a kerületi vagy országos cserkésznap részeként kézműves foglalkozásokkal, néptánccal, népdalokkal
  • Kárpát-medencei Regöscserkész-tábor – az év legnagyobb szabású programja
  • A tábort 1989 óta szervezzük meg minden nyáron az ország különböző pontjain, ahol 5 különböző, fergeteges keretmesével színesített altáborban (kiscserkész, cserkész, rover, egyetemista/felnőtt, családos) 10 napon keresztül számtalan izgalmas programon lehet részt venni: népdaltanulás, néptánctanulás, táncházak, rengeteg kézműves foglalkozás, népszokások felelevenítése, meg lehet ismerkedni egy-egy tájegységgel, illetve további különböző nem csak hagyományőrző programokon részt venni.
 
A regös cserkészek részvételével két néptáncegyüttes is alakult, akik szeretettel várják a csatlakozókat:
 
További információk a honlapunkon: http://regos.cserkesz.hu/

Facebook oldala

 


Ejtőernyős szakág














 Kiket várunk?
  • Szeretnél magabiztosabb, bevállalósabb lenni a mindennapi életben, leküzdeni félelmeidet és döntéshelyzetekben nagyobb önbizalommal helytállni?
  • Jobb összpontosításra, nagyobb összeszedettségre, tudatosságra és precizitásra van szükséged?
  • Szélesítenéd a látásmódodat a repüléshez szükséges fizikai, technikai, meteorológiai ismeretekkel?
  • Szívesen feszegetnéd a fizikai és mentális határaidat, jobban megismernéd a szélsőséges körülmények közötti viselkedésedet?
  • Van egy kis félretett pénzed, amit egy vagány társaságban hasznos szórakozásra költenél?
  • Az ejtőernyőzés kiváló lehetőség a komfort zóna rendszeres elhagyására, ami a személyes fejlődés legsarkalatosabb (első) lépése. A megszólított korosztály a vándor-felnőtt, mert viszonylag drága és nagyon felelősségteljes sportról van szó, amihez szükséges bizonyos fokú emberi érettség. Egyfajta mentális felkészítés a felnőtté váláshoz, amely megtanít arra, hogy felelősséggel tartozol minden egyes tettedért.
 
Mit csinálunk?

Télen:
  • gyakoroljuk a zuhanást a szélcsatornában,
  • megtanuljuk behajtogatni az ernyőnket,
  • ugróvideókat nézünk és elemzünk közösen,
  • felújítjuk az elméleti és gyakorlat ismereteinket.


Tavasszal-nyáron-ősszel:
  • vizsgázunk a vészhelyzetekből,
  • szakági nyíltnapokat szervezünk,
  • UGRUNK a kaposújlaki CSEJE-táborban.
 
Hol érdeklődhetsz?

Személyesen: Markó Gergely st. (140.)
E-mailben: m.gergely@cserkesz140.hu
Telefonon: +36-70-778-21-41
Facebookon

Lovas szakág

Lovascserkész-képzés 1936-37-ben a Jutasi lovagló iskolánál kezdődött Újházi százados vezetésével, az akkori 126-os csapatban.  A rendszerváltás után a 289-es, 1023-as és 1019-es csapatban is volt ilyen irányú megmozdulás. 2013-ban a Nemzeti Nagytáborban megmutatkozott, hogy igény van a lovaglásra a cserkészeten belül, így ősszel a szakági konferenciát követően el is kezdődtek az előmunkálatok.

2014. április 26-án már képviseltük magunkat az Országos cserkésznapon, október 11-én pedig megtartottuk Kiskunhalason első komolyabb programunkat: a szakági napok keretein belül.
Jelenleg országos szinten zajlik néhány lovas központ kialakítása, ahol megfelelő körülmények között járhatnának év közben lovagolni azok, akiknek egyébként nincs erre lehetőségük. Ezzel párhuzamosan dolgozunk egy megvalósítható és fenntartható próba/különpróba rendszer kialakításán.
A szakágunk célcsoportja a kósza és vándor korosztály, illetve célunk, hogy minden kezdő vagy már lovagolni tudó cserkészt összegyűjtsünk és segítsünk a cserkészeten belül gyakorolni hobbiját, növelni lovas tudását.
Ezt segítik majd elő a jövőbeni szakági napok, amilyen ősszel is volt, illetve nyári szakági táborok, ahol kezdő és haladó szinten lehet átfogó ismereteket szerezni lovascserkész-tudásból, amiből aztán próbát is tehetnek. Az elhivatottak pedig, a megfelelő képesítés után a szakágban dolgozhatnak, akár mint helyi kiképzők. Távlati célunk az is, hogy legyenek olyan cserkészeink, akik oktathatnak más cserkészeket, hogy a lovas oktatásban is érvényesüljön a cserkész módszertan.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szakágunkon belül a cserkészeink ne csak a programokon űzzék a lovaglást, hanem valamilyen szinten életformájukká váljon a ló közelsége, a lovakkal való bánásmód. Azt gondoljuk, hogy a lovas kultúra, és a lótartó életmód, lovas természetjárás teljesen összeegyeztethető a cserkész élettel, megerősítheti a természet-tudatosság, illetve a felelősségérzet kialakulását. Azaz öntudatlanul és észrevétlenül is életre nevel.
"Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, s emberré a ló!"/Jókai Mór/

A lovas szakág Facebook oldalát itt találjátok.
Ha további kérdésetek van a szakágról, keressétek Kovács Krisztiánt a lovas_szakag@cserkesz.hu
 címen.


Vadonlakó szakág












Gondolkodtál már valaha azon, mit tennél hajótöröttként egy lakatlan szigeten vagy eltévedve a vadon közepén? Gyufán kívül hányféle módszerrel tudsz tüzet gyújtani? Megismered melyik növény ehető? Aludtál már az erdőben ágakból és avarból épített menedékben? Tudsz kanalat faragni egy fadarabból, vagy zsinórt sodorni növények szárából? Képes vagy éjszaka tájékozódni és haladni zseblámpa és közvilágítás nélkül is? Alaposan ismered és szakszerűen használod saját felszerelésedet?
Csatlakozz a vadonlakó cserkészekhez, és sajátítsd el a természetben való létfenntartás titkait!
A vadonlakó szakág azon cserkészeket várja, akik szeretnének jobban elmélyülni a klasszikus cserkész ügyességekben, táborozási fogásokban, túlélési technikákban és mindazon készségekben, melyeket eleink is használtak a régebbi korokban, amikor még sokkal szorosabb volt az ember és a természet kapcsolata.  
 
 

Repülős szakág

A cserkészrepülés – a világon elsőként –
1926-ban Veszprémben kezdődött.
Az 1933-as 
Gödöllői Dzsemborin már önálló repülős altábor volt – a világ cserkészei itt ismerkedhettek meg az új szakággal. Jelentős repülőbázis volt Esztergomban, Kecskeméten, Veszprémben, Székesfehérváron és Budapesten.
 

Íjász szakág

   A MAGYAROK NYILA!
Az íjászcserkészet története

 
Egy messzi, messzi ázsiai pusztán kezdődik a fejlettebb íjászat története, amikor a pusztán vándorló nomád állattenyésztők rájöttek a botíjtól rövidebb, de erősebb íj készítésének titkára. Több nép is átvette és használni kezdte a visszacsapó íjat, ezek közül az egyik a magyar törzsszövetség volt. A letelepedés után az őseink és más pusztai népek fegyvere a tűzfegyverek megjelenésével lassan elvesztette jelentőségét, és szinte a feledés homályába veszett. Aztán jöttek a cserkészek!
 
Szerencsére a XX. század elején világhódító útjára induló ifjúsági cserkészmozgalom hazánkba is eljutott, ifjak és felnőttek képzeletét megragadó szervezetté vált. Nevelési elveink sajátosságaiként a század húszas éveiben újdonságként jelentkezett, hogy a táborokat különböző történetek köré szervezzék az akkori vezetők. Ilyen kerettörténetek közé kerültek be a honfoglaló őseink történetei az indiánok romantikus történetei mellett. A kerettörténetekhez készített jelmezek és felszerelések között újra felbukkant az íj. Több tábor is szerveződött ilyen történetek köré, és nagy sikere volt annak, hogy ki lehetett próbálni az íjakat. A cserkészíjászat mindennek ellenére nem vált országos méretűvé.
A Második Világháború évei, majd a beolvasztást követő időkben, a Nyugatra, főleg az Egyesült Államokba kivándorolt cserkészvezetőink, a magyarság tudat megőrzésének egyik lehetőségeként egyre több táborban íjászkodtak, íjásztattak. Itthon a rendszerváltást követően többen is kísérletezésbe fogtak, hogy a hagyományokhoz hű, mégis a mai kor elvárásainak megfelelő, kiváló minőségű, a hétköznapi emberek számára is kifizethető íjfelszerelést állítsanak elő. Így az évek során egyre több cserkész kezdett íjászkodni. Ezt látva néhány lelkes cserkészvezető - köztük Kispál György atya, akkori országos vezetőtiszt - íjászversenyt szervezett cserkészek számára. A következő évben már a kisvárdai cserkészcsapat parancsnoka rendezte meg a versenyt a Sztrilich Pál Cserkészparkban, majd 2005-ben a XI/11 fesztiválon versenghettek cserkészeink. Ezen a rendezvényen Kispál György OVT felkérte Benő Zoltán cst. (1998.) országos szakágvezetőt, hogy szervezzen meg egy új szakágat, az íjászcserkészetet. Ezt követően még két országos cserkész íjászverseny volt 2005-ben és 2006-ban. Kispál Györgynek volt egy nagy álma: szerette volna, ha 2007-ben a XXI. Cserkész Világtalálkozóra kiutazó Magyar Dzsembori Csapat egy teljes raját íjászcserkészek alkossák. Az angol szervezők ezt sajnos túl veszélyesnek tartották, ezért nem engedélyezték. Pedig tudhatták volna, hogy eme a nyugati hódításunk teljesen békés szándékú, cserkészeink nem területfoglalás céljából kötnének ki a brit partoknál. De nem. Ezután sajnálatos módon az Országos Íjászversenyek szervezése is abba maradt, persze ezért nem az angolok okolhatók.
Nagyobb lélegzetvételű íjászcserkész program legközelebb a Közép-Európai Cserkész Találkozón, a ConCordia 2010-en volt. A Hősök Sátra programblokkon belül volt lehetőség kipróbálni az íjakat, és a szervező Benő Zoltán és Dr. Bodnár László jóvoltából egy hangulatos bemutatón felvillantani mit is tudnak íjászaink. A programblokk sikerén felbuzdulva újra több kerületi szintű rendezvényen és nagytáborban rendeztek íjászversenyeket, és újabb bemutatókat. 2013-ban a Hunyadi Járat egy állomásán találkoztak a résztvevők íjászcserkészekkel, majd az NNT2013 alkalmával a Hősök Hegyein élvezhettek előadásokat, bemutatókat és próbálhatták ki az íjakat az érdeklődő cserkészek.  A szervező páros kiegészült egy ifjú cserkész-segédtiszt, Kabai Sára személyével. Ezen a rendezvényen merült fel újból az íjászcserkész szakág beindításának a gondolata Kabai Sára vezetésével, aki jelentős részt vállalt a program szervezésében és lebonyolításában. A szakág szervezéséhez újabb lökéseket adott a bemutatkozási és szereplési lehetőség az Országos Cserkésznapon, és az M1-en sugárzott Család-Barát magazinműsorban. Jó reménységgel vagyunk, hogy a 2015-ös Cserkész Világtalálkozón nem rémisztjük meg a házigazda japánokat, és - ha nem is egy egész rajjal - de a már jól bevált programunkkal, a Hősök Sátrával képviselhetjük a magyar íjászcserkészetet.

Mi a szakág célja?

A cserkészek körében a magyar hagyományok továbbvitele és megőrzése. Minden tudnivaló, ami a fegyverekkel és a honfoglaló magyarokkal kapcsolatos: az íjak fejlődésének bemutatása, milyen vesszőket mire használtak, hogyan tudták ezeket elkészíteni, javítani. Milyen körülmények között éltek (jurta felállítás és berendezés), milyen egyéb fegyvereik voltak az íjon kívül (karikás ostor, csatacsillag, kelevéz).
A másik a Minden íjász szakága projekt, melynek az a célja, hogy olyan programokat és versenyeket tudjunk biztosítani a cserkészek számára, ahova bárki eljöhet bármilyen íjjal, legyen az hagyományőrző, csigás, vagy profi sportíj. Szeretnénk, ha a nagyobb íjászversenyeken cserkészek is meg tudnának és meg mernének jelenni, mint szakági cserkészek, vagy bizonyos versenyekre akár külön csapatokat indítanának.

A szervezők

Benő Zoltán csst. (1998.) A kisvárdai református iskolában tanít, és a helyi cserkészcsapat parancsnoka. Ő a szakág megalapítója, 2005 óta napjainkig ő vezette a közösséget. Íjász, van saját íja, amihez nagyon jól ért, illetve ahhoz a történelmi korhoz és magyar hagyományokhoz, amivel a Hősök Sátra foglalkozik: a magyarság kezdeti korszaka, a honfoglalás, vándorlások kora. Egyébként kiváló bőrműves is.
 
Dr. Bodnár László csst. (1220.) Jogász végzettségű, jelenleg Bekecs polgármestere. Ő a szervező a gárdában, nagyon jól átlátja a dolgokat. Ő nem kifejezetten íjász, inkább  háttérember, aki segít abban, hogy klappoljanak a dolgok. A hagyományok ismeretében és ápolásában azért ő is a topon van. Zotya bával már régebb óta nagyon jó a kapcsolatuk, számos közös cserkészprogramot tartottak, így ők egy összeszokott szervezőpárost alkotnak. A 2010-es ConCordiában volt nagy szerepe, hogy a Hősök Sátra ki tudott oda jutni.
 
Kabai Sára csst. (293.) 2010-ben találkozott a szakággal a ConCordián, majd 2014-ben vette át a vezetést az újjáalakulás, illetve az újra aktivizálódása kapcsán. Egyetemi hallgató, teológiát tanul jelenleg a Pázmányon, Pesten. 2 éve segédtiszt, 2010 óta számos ősmagyar fegyvernemet elsajátított, köztük az íjat. Zotya bától tanult nagyon sokat, hogy rendesen át tudja venni a szakág vezetését ne csak papíron, de szellemiségben és tudásban is. 2010 óta aktívan részt vesz a szakág életében.

forrás: MCS (Nagy Emese)

Különpróbák





















Kedves Cserkésztestvérek!
 
        A Magyar Cserkészszövetség kísérleti különpróbáit találod ezen az oldalon. Szövetségünk tapasztaltabb cserkészei, őrsvezetői, segédtisztjei és cserkésztisztjei a szakágak szakvezetőinek összefogásával nagy fába vágtuk a fejszénket: a különpróbák egy csokrának kritériumrendszerét dolgoztuk ki, figyelembevéve az MCSSZ ”Keresztes-féle” Próbarendszert, a KMCSSZ ”Rauch-féle” Különpróba füzetét, illetve a szakágak sajátosságait, igényeit, hagyományait.
        Célunk az, hogy remélhetőleg érdeklődésteket felkeltve, kedvet kapjatok arra, hogy egy-egy területen jobban elmélyüljetek. Vagy azért mert már valamennyire ismeritek, vagy azért, mert még nem ismeritek, csak hallottatok róla. A lista a szakági különpróbákkal együtt 78 különpróba követelményrendszerét, forrás és irodalomjegyzékét tartalmazza. Minden különpróba mellé igyekeztünk egy-egy olyan személyt találni, akihez az adott különpróbával kapcsolatban fordulni lehet, kérdés esetén keressétek őket bátran.
        Úgy is mondhatnánk, hogy ez a lista 78 újabb lehetőséget tartalmaz, hogy egyre közelebb kerüljünk a cserkésztörvényeinkben és fogadalmunkban megfogalmazott cserkészideál felé. A különpróbákat tartalmazó füzetet ITT, illetve az oldal alján tudjátok letölteni.
       Véleményetek, tapasztalaitok alapján kerül véglegesítésre terveink szerint 2016 év végén a Különpróbarendszer.
Tapasztalataitokat, véleményeteket az alábbi linken juttathatjátok el hozzánk:
 https://goo.gl/gAMis9
 
Jó munkát!
 
2016. január 30.                                                   

A szerkesztők


 A különpróbaszerkesztésben közreműködők munkáját ezúton is köszönjük:

A Magyar Cserkészszövetség Kísérleti Különpróbái 2016. A litában szereplő különpróbák a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Rauch Károly) ”Különpróbák” füzet a Magyar Cserkészszövetség ”Keresztes-féle” próbarendszere, a szakágak hagyományai, sajátosságai és igényei alapján lettek meghatározva. A különpróbák kidolgozásában EDDIG résztvettek: Báró Anna st (298), Békési Péter st (298),Berkó Boglárka őv (298), Bognár-Petőváry Zalán őv (16); Buck Miklós st (298), dr. Constantinovits-Csóka Sarolta st (832), Demeter Sándor öcs (298), Fábián Dóra öcs (298), Fábián Laura st (298), Fábry Nóra st (25), Gerő Péter cst (433.), Gerőcs Zoltán őv (298), Hegedűs Gábor őv (298), Hoványi Márton st (2), Ilonka Zsófia cs (298), Kohári-Nagy Boglárka őv (298), Kovács Árpád st (25), Kovács Rita st (298), Kun Botond st (433) Kundrák Klaudia Réka őv (298), Kovács Krisztián (105) Kuti Veronika st (1604), Lammel Balázs (25.), Mizsei Zoltán öcs (298), Muhari Fruzsina kcsőv (298), Muhari Laura őv (298), Muhari Máté őv (298), Nagy Gábor őv (550), Nagy Zsigmond (25.), Sárga Csaba őv (118), Solymosi Balázs cst (205), Surján Kinga őv. (433), Szabó Gergely őv (298), Szatmári Petra őv (298), Szatmári Nóra st (298), Szálkai Ádám cs (298), Sztrakay Ferenc Balázs cst (173), Taczman András st (298), Tarjáni Zoltán st (298), Tárkányi Botond cst (1108), Techet Gábor st (433), Vas Gábor mb őv (298), Vidovich Kálmán cst (298). Ware Áron vcsst (126) és még sokan, akiket eddig nem sikerült felderíteni.
 
A Különpróbázáshoz: Jó Munkát!
 
 
Vidovich Kálmán cst. (298.)
KKB

Eseménynaptár

Betöltés...
Betöltés...

Általános rendezvénynaptár

A cserkészet életforma, és mint ilyen, egyfajta életvitelt követel meg tőlünk. Látjuk, hogy sok alkalom van, amellyel élhetünk, és e mellett sokszor panaszkodunk, hogy programjaink ütik egymást, tanulnunk kell, dolgozunk, több közösségünk van, stb. Nem tudunk mindenhol ott lenni ahol szeretnénk, és ilyenkor esetenként nem a lehetőségeket mérlegeljük, hanem a kötelezettségeinket tesszük félre. Ennek következtében azokra a programokra sem megyünk el, amelyek konkrétan nekünk szólnak, amelyek energiát takarítanának meg nekünk, megláthatnánk mások munkáját, tanulhatnánk egymástól, töltődhetnénk (pl. roVERseny, őv-tábor, cserkésznap vagy a kagylós találkozó).

Egy Általános Rendezvénynaptárba összeírtuk a programjainkat, hogy éves szinten jobban átláthatóak legyenek. A nevelési munkához elengedhetetlen az évszakonkénti korosztályi, azaz rajportya. A közösségépítéshez elengedhetetlenek a kisközösségi élménygyűjtések és közös teljesítmények, amelyeket legjobban túrák útján érhetünk el. Az alább található programokat tartjuk a legkevesebbnek, amelyet egy-egy cserkész, őrsvezető vagy rajparancsnoktól elvárhatunk.

Célunk, hogy amellett, hogy a saját állapotbeli kötelességeinknek eleget teszünk, minél több időt tudjunk cserkészetünkben a közösségépítésre és a nevelésre fordítani. Ezért ajánlott, hogy a vezetettjeinknek legyen legalább havi egy, az őrsgyűlésen kívüli programja, és évszakonként egy többnapos, korosztályi portya, ahol nevelhetjük őket. Nyilvánvalóan minél több ilyen van, és azok minél hosszabbak, annál hatékonyabbak lehetünk. Ezért ajánljuk, hogy lehetőleg a hétvégi programok közül ne legyen aránytalanul több az egy napos.

Ugyanígy, ahogy növekszünk, egyre jobban felelősek vagyunk saját magunkért is: önnevelésünkért és töltődésünkért egyaránt. Ezért vezetőinktől azt várjuk, hogy vezetettjeik nevelése mellett saját magukra is maradjon idejük, döntsenek bölcsen a programjaik megválasztását illetően. Mind a vezetőket, mind az önnevelés útján járókat a programok sokasága segíti munkájában, amelyek között okosan kell tudni választani.

A tanítási év során havonta körülbelül bő egy hétvégi programot kíván tőlünk a cserkészet (szeptember-június között 10 hónap (42 hét) alatt 10-13 alkalom), amelynek nagyjából a fele egy napos (általában szombati), a másik fele egész hétvégés (ideális esetben két éjszakás). Ez akkor alakulhat így, ha tudatosan alakítjuk csapatunk/rajunk/őrsünk eseménynaptárát, és figyelünk arra, hogy olyan programokon legyünk ott, amin ott a helyünk, de azokon teljes jelenléttel.

Havi egy hétvégét a cserkészetre szánni véleményünk szerint nem sok. Tűzzük ki céljainkat és ezek-, valamint az alábbi Általános Rendezvénynaptár figyelembe vételével alakítsuk saját naptárunkat.

Nyáron hasonló a helyzet: a cserkészet a vezetettektől körülbelül 10 napot kér, a vezetőktől körülbelül 25 napot. Ez a 60-70 napos nyári szünet hatoda-harmada, arányaiban közelít a hétvégi cserkészprogramokéhoz.

altalanos-rendezvenynaptar_2_hetialtalanos-rendezvenynaptar_2_havi