Alkotó mozgalom az oktatásban

Készült „A szakképzésben részt vevő tehetséges fiatalok tehetséggondozásának és az ezt segítő alkotópedagógiai műhelyek működésének támogatására” című  NTP-SZTG-M-2015 kódjelű pályázat keretében

Letölthető kiadvány: Tanárfüzet: Alkotó mozgalom az oktatásban

Bevezető

Hogyan kerül a csizma az asztalra? Miért is vállalkozott a Magyar Cserkészszövetség a hosszú című a Nemzeti Tehetség Program Szakképzésben részt vevő tehetséges fiatalok tehetséggondozásának és az ezt segítő alkotópedagógiai műhelyek működésének támogatása projekt megvalósítására? Mi köze a cserkészeknek a XXI. századi technikához?
A cserkészmódszer immár 100 éves múltra tekint vissza. De ez sokkal inkább értékrendet jelent, mintsem egy poros, múltba révedő eszköztárat.
Amikor a Magyar Cserkészszövetség megkapta a lehetőséget a nagykovácsi Teleki-Tisza Kastély felújítására és működésének kitalálására, akkor adódott a lehetőség, hogy egy olyan módszert hozzunk el Magyarországra, ami már nemzetközi mozgalommá lett az Egyesült Államoktól Ausztrián át Lengyelországig. Ez az úgynevezett „maker” mozgalom, amit mi egy kicsit továbbgondolva játékkal és élménypedagógiával megfűszerezve szeretnénk itthon is elterjeszteni.
Hiszünk benne, hogy mindenki tehetséges valamiben, de az, hogy miben, lehet, hogy a formális oktatási keretek között nem derül ki. Hiszünk abban, hogy az iskolai körülmények között motiválhatatlannak tűnő fiatalhoz is van kulcs. Hiszünk a tapasztalati tanulásban. Hiszünk abban, hogy a fiatalok kreativitása felülmúlhatatlan és abban is, hogy az alkotó tevékenység a személyes fejlődés egyik útja.
Ez a projekt egy kísérlet volt. Abban biztosak voltunk, hogy a diákok mérhetetlen lelkesek lesznek, hisz a nagykovácsi makerspace foglalkozásain ezt tapasztaltuk. De vajon a hazai magyar tanár, speciális tanulási igényű gyerekekkel foglalkozó vagy épp a művésztanár hogyan viszonyul azokhoz az eszközökhöz, amiről soha nem gondolta volna, hogy használni fogja? Az elektronika, diódák és ledek, 3D nyomtató világa vajon visszataszító, idegen lesz számukra? A válaszokat a projekt leírása című fejezetben megtalálják.

Szebenyi Marianna
projektvezető
 
A projektről

A projekt első felében létrehoztuk a projekt támogatására az alkotopedagogia.hu honlapot, és összegyűjtöttük a szakirodalmat. A maker mozgalomnak kiterjed nemzetközi on-line és nyomtatott szakanyaga van elsősorban angol nyelven. Számunkra az on-line kiadványok voltak elérhetőek. Ezek között tallóztunk és megállapítottuk, hogy minden igényt kielégítenek, mindenki megtalálja a kérdésére, problémájára a választ. Léteznek képzéseket, pedagógusokat támogató anyagok, illetve az alkotók számára a „mit hogyan csináljunk”, szakácskönyv jellegű anyagok. A makerségnek nincs hazai szakirodalma, ellenben az alkotást kiegészítő játék és élménypedagógiának nagy tárháza áll rendelkezésre.
Felmértük a magyarországi szakképző intézményeket, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb alkotópedagógiai pedagógusképzést és szakköri foglalkozásokat tudjunk kidolgozni. Öt szakképző iskola vezetőjével készítettünk interjút, 2 iskolában diákokkal fókuszcsoportot tartottunk. Ezek alapján készült el az a kérdőív, melyet minden szakképző intézménynek kiküldtünk. A kérdőívben azt vizsgáltuk, hogy a tehetséggondozás, felzárkóztatás, személyiségfejlesztés, szabadidő-szervezés mennyire van jelen az iskola életében.
A szakképzési intézmények egészére jellemző, hogy más-más tanulói kört fednek le a különböző képzési típusok. Az érettségi megszerzését biztosító szakközépiskolák tanulóit nem csupán jobb tanulmányi eredmények jellemzik, de szociális hátterük is előnyösebb, mint szakiskolás társaiké. A fenti sajátosságok végigkísérték az elemzés eredményeit. A szakiskolákban jóval magasabb arányban találunk hátrányos helyzetű és veszélyeztetett diákot, ami alapvetően más kihívások elé állítják az intézményeket.
Az intézményvezetők ennek ellenére úgy gondolják, diákjaik értéknek tekintik az iskolai sikert, bár ez a vélemény kevésbé volt jellemző azokban az iskolákban, ahol kizárólag szakképzéssel foglalkoznak. Több intézményben problémaként fogalmazták meg, hogy a tanulók motiválatlanok, sokat hiányoznak és a szülők nem nyújtanak elég segítséget ezen problémák megoldásához. Fontosnak tartották azon értékek közvetítését, amelyek a szociális interakciókat segítik (tolerancia, mások tisztelete) valamint amelyek az egyéni boldogulást teszik lehetővé (felelősségérzet, önállóság, határozottság).
Gyakorlatilag minden iskola pedagógiai programjában szerepel a személyiségfejlesztés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, kevés olyat találtunk ugyanakkor, amelyek délutáni tevékenységei között szerepelne a tudatos személyiségfejlesztés vagy a tehetséggondozás. A tanórán kívüli programok többsége a korrepetálást, vagy a felzárkóztatást célozza, illetve többnyire a tanulmányi előmenetel javítását szolgálja. A vezetők érzékelik az iskolák ezen hiányosságait, és fontosnak tekintenék hasonló tevékenységek biztosítását az intézményekben.
Az eredmények alapján elmondható tehát, hogy jól látható, hogy a szakképzési spektrum azon részén van legnagyobb szükség az alkotópedagógia eszköztárára, ahol a szociális és iskolai hátrányok koncentráltan fordulnak elő, és ezek kezelésére nincs megfelelő eszköztára az intézményeknek.
A projekt második szakaszában felvértezve az előző anyagokkal és tapasztalatokkal kidolgoztuk a 60 órás pedagógusképzés és a 30 óra szakköri foglalkozás tematikáját. A pilot képzésben 16 pedagógus vett részt. Kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy különböző iskolatípusokat képviseljenek és diákjaik is szociálisan, kulturálisan heterogén csoportot jelentsenek.
Az első 30 órán csak a pedagógusok voltak jelen. A 3 napos képzésben szerepet kaptak az ismerkedő, csapatépítő, bemelegítő, rávezető játékok, megismerkedhettek a nemzetközi maker mozgalom jó példáival, a nagykovácsi makerspace foglalkozásaival, az alkotópedagógia főbb pedagógiai elemeivel. A képzés gerincét a különböző technikák kipróbálása adta. Építettek olyan kisautót legóból és Little Bits-ből, melynek többféle feladat végrehajtására kellett alkalmasnak lenni. Az Arduino segítségével kiderült, hogy nem is olyan ördöngösség a programozás és ledlámpákból működő közlekedési lámpát lehet csinálni. A 3D kapcsán először terveket készítettek, melyek alaprajzát papírra nyomtatva, majd kivágva makettek készültek. És a 3D nyomtatás mindenkinek maga volt a csoda.
A második alkalommal a pedagógusok diákjaikkal érkeztek. „2040-et írunk. A föld vészesen pusztul. A városok felemésztik a meglévő energiaforrásokat. Ti, akik most vagytok életetek teljében lehetőséget kaptok arra, hogy építsetek egy olyan várost magatoknak, ami önfenntartó, ugyanakkor kiszolgálja az igényeiteket.” A bevezető mondatok után a 3 nap ennek az Okos Városnak a felépítésével telt a fentebb leírt eszközök használatával. A Várost a diákok tervezték és építették, a pedagógusok csak támogatták, figyelemmel kísérték a folyamatot. Minden nap fókuszcsoportban pedagógiai szempontból feldolgoztuk velük a napot.
A képzések és résztvevői visszajelzések után véglegesítésre kerültek a tematikák.
A projekt záróeseménye a rendhagyó műhelykonferencia volt. Szokatlan volt az időpont (péntek este 18 órai kezdés), a helyszín (a nagykovácsi makerspace) és a program is, hiszen a két rövid bevezető előadás után műhelyekben próbálhatták ki a résztvevők a technikákat és kötetlen beszélgetések során ismerkedhettek a projekt tapasztalataival.

Résztvevők mondták

  • Innovatív és érdekes a képzés, saját határaink átlépésére buzdít. A legfontosabb, ami tudatosult, hogy merjünk hibázni.
  • A képzésen való részvétel számomra sok újdonságot hozott. A legfontosabb az a szemléletmód volt, hogy a megszerzett tudást hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Nagyon tetszett, hogy mi magunk is megtapasztalhattuk ezt a foglalkozások során.
  • Szórakoztató formában újraélhettem egy régi egyetemi laboromat (Méréstechnika) a robotika és az elektronika témakörökkel, immáron gyomorgörcs nélkül.
  • Nem gondoltam volna, hogy a Makerspace –nek ilyen motiváló ereje van. Nagy öröm számomra hogy, a képzésen részt vehetek, mert sok érdekes és számomra ismeretlen technikákat ismertem meg, amelyet az oktatói- nevelői munkában hasznosítani lehet.
  • Véleményem nagyon pozitív. Nagyon jól éreztem magam, sikerült önbizalmam megnövelnem, mivelhogy tapasztaltam azt az érzést, hogy még többre vagyok képes. Szerintem ez nagyon jó a diákoknak is, mert a rejtett képességek így felszínre kerülnek, ezáltal önbizalmuk megnő, magabiztos, kreatív és kitartó felnőttekké válnak.
  • Rendkívül érdekes tapasztalat volt. Jó volt felismerni, hogy a vélt határainkat át tudjuk lépni, olyasmikre is képesek lehetünk, mire sose gondoltunk volna. kíváncsian várom a következő képzést a gyerekekkel.
  • A képzés nekem egy nagy játék volt, a kreativitással, az ötletekkel, a technológiával, ami rendesen megmozgatta, magával ragadta az agyam minden zugát. Inspiráló olyan eszközökkel dolgozni, ahol nagyon gyorsan lehet látványos eredményeket elérni, és nem csak a létre hozott alkotásokra gondolok, hanem a közös és közösség építésre, a csapatmunka során megtapasztalt tanulságokra is. asszem még néhány oldalt írhatnék, nem tudnám abbahagyni... nekem nagyon "bejött"
  • Az első alkalom kíválóan sikerült,tavaszszirmokkal a lelkemben távoztam.Az új alkotási képességek és szemszögváltásra való hajlamunkat erősítette a képzés. Mint mindig, teljes enyedylelkesedéssel szaladok a 2.szakaszra.

Videó és képek

sztg-1.jpg